Sárvár — medencék, sakk és három „bűnmentes” gombóc fagyi

Elmentünk Sárvárra, a strandra. Már kapunyitásra odaértünk, de a beléptetés ennek ellenére nagyon gördülékenyen ment. Nem kellett hosszasan várakozni, mindenki tudta a dolgát. Az öltözőszekrények és a környékük kulturált volt, a mosdók tiszták, a dolgozók pedig nagyon kedvesek.

Amikor az ember belép, szinte azt sem tudja, melyik medencével kezdje. Rengeteg közül lehet választani: vannak kinti és benti medencék, sőt olyan is, amelyik ugyan kint van, mégis tető védi. Így tényleg mindenki megtalálhatja a kedvére valót.

A gyógyvizes medencék fantasztikusak, azokból is kétféle van. Az egyikben még vízi sakk is található, aminek láthatóan hatalmas sikere van. Szerintem talán túlságosan is, mert ahogy néztem, szinte mindig sorban álltak mellette.

Viszont nagyon jó érzés volt látni, hogy nemcsak az idősebbek és a középkorúak szeretnek sakkozni, hanem rengeteg fiatal is várta, hogy sorra kerüljön. Ebben a mai világban, ahol sokszor az informatika és a telefon áll mindenek felett, különösen örültem ennek. Hiába, a sakk egy ősi játék, és úgy látom, a szeretete kicsit olyan, mint a focié: akit egyszer megfertőz, azt rendesen megfertőzi.

Egyetlen sakktáblát azonban kevésnek tartok, főleg ekkora érdeklődés mellett. Én biztosan tennék még legalább egyet a vízbe. A sakkbábukat is lecserélném, mert a királynőt és a futót olyan nehéz volt megkülönböztetni, hogy néha külön feladatot jelentett eldönteni, melyik melyik. Szerintem ezeket olyan ember tervezhette, aki vagy soha nem sakkozott, vagy csak messziről látott már sakktáblát. Normális esetben ez talán nem lenne akkora gond, de játék közben azért nem ártana felismerni a saját bábuidat.

A gyógyvizes medencéket 14 év alattiak nem használhatják, és 20 percnél tovább sem lehet bennük maradni. Ettől függetlenül nagyon élveztem minden percét.

Amíg a lányaim elmentek csúszdázni, én a fedett medence élményeit próbáltam ki. Sárváron két új csúszda is készült, de természetesen a régiek sem maradhattak ki. A lányok nagyon élvezték mindegyiket.

Én egyébként nem vagyok nagy fürdőbe járó, de évente egy-két alkalommal nagyon szívesen elmegyek. A körforgó medence is szuper volt. Amikor az ember átjut rajta, egy épület alá érkezik, ahol különböző élményelemek, buborékos ágyak és mindenféle jó dolog várja. Ezt a részt is nagyon élveztem.

Az ételek közül nekünk leginkább a sárvári étterem kínálata ízlett, és az árak is elfogadhatóak voltak. Ami viszont rendesen szíven ütött, az az üdítő ára: egy fél literes üdítő 900 forintba került, amire még rájött az 50 forintos betétdíj. Azért ez már igencsak húzós.

Ami viszont igazán megmelengette a szívemet, az a kinti fagyizó volt, ahol főként cukormentes fagylaltokat árultak. Én imádom az ilyen helyeket, ráadásul a fagyi nagyon finom is volt. Így teljesen „bűnmentesen” ehettem meg három gombócot. Legalábbis én ezt mondtam magamnak, és eszem ágában sem volt vitatkozni saját magammal.

Nagyon jól éreztük magunkat, és szinte észrevétlenül elrepült az egész nap. A végére mindenki alaposan elfáradt. Lehet napozóágyakat bérelni, rengetegféle kikapcsolódási lehetőség van, és a dolgozók is kedvesek. Csak akkor szólnak rá az emberre, ha valóban valami nagyobb bakit követ el — vagy legalábbis éppen arra készül. Egyébként hagynak mindenkit nyugodtan pihenni és kikapcsolódni.

Én máskor is nagyon szívesen visszamegyek Sárvárra. Remélem, sikerült kedvet csinálnom hozzá, hogy más is ellátogasson ide. Szerintem megéri, jó szívvel ajánlom mindenkinek!