A Dongling-béli bölcs anya

Kontextus: A Dongling-béli bölcs anya egy Han dinasztia-kori (i.e. 2 — i.sz. 2 századok) szentember és halhatatlan a daoista kánonban. Élete történetét a Halhatatlan nők életrajzai《女仙傳》is feljegyzi. Az alábbi szöveg a Bölcsek és remeték életrajzai《神仙傳》című Ge Hong 葛洪 (283–364) daoista írástudó által összeállított műből származik. Az utójegyzetekben megpróbáltam több kontextust adni a szövegnek, mint amennyit az eredeti szolgáltat és két esetben is egy-egy írásjegy vetett egy szinte feneketlen mély nyúlüreg mélyére. Lássuk tehát előbb az eredeti szöveget, aztán a fordítást, majd a jegyzeteket:

《東陵聖母》

東陵聖母者，廣陵海陵人也。適杜氏，師事劉綱學道，能易形變化，隱顯無方。杜不信道，常恚怒之。聖母或行理疾救人，或有所之詣，杜恚之愈甚，告官訟之，雲聖母奸妖，不理家務。官收聖母付獄，頃之，已從獄窗中飛去，眾望見之，轉高入雲中，留所著履一緉在窗下，自此升天，遠近立廟祠之，民所奉事，禱祈立效。常有一青鳥在祭所，人有失物者，乞問所在，青鳥即集盜物人之上，路不拾遺。歲月稍久，亦不復爾。至今海陵海中，不得為奸盜之事，大者即風波沒溺、虎狼殺之，小者即病傷也。

A Dongling-béli (1) bölcs anya (2) a Guanglingban (3) található Hailing szülötte volt. A Du családba házasodott be (4) és Liu Guangtól (5) tanulta a helyes úton való járást (6). Meg tudta változtatni az alakját és különféle formákat tudott felvenni, nyomtalanul eltűnni és máshol megjelenni. Du nem volt a helyes út követője (7), ezért aztán rendszeresen dühös volt rá. A bölcs anya gyakorta a környéket járta és gyógyított, emberek életét mentette meg, máskor különféle helyeket látogatott (8). Ettől Du csak még jobban dühbe gurult, feljelentette a hatóságoknál és perbe fogta, mondván, hogy ármányos boszorkány, aki elmulasztja elvégezni az otthoni teendőit (9). A hivatalnokok letartóztatták a bölcs anyát és tömlöcbe zárták. Nem sokkal később ő azonban kirepült a tömlöc nyitott ablakán és az emberek úgy tartották, hogy látták mind magasabbra és magasabbra emelkedni a felhők közé. Mindössze saruit hagyta az ablak alatt. Attól kezdve úgy tartották, hogy a halhatatlanok közé emelkedett (10). Mindenütt templomokat emeltek neki, hódoltak és áldásáért imádkoztak. A neki szentelt oltárok körül gyakran láttak egy zöld madarat. Ha valaki elvesztett valamit és hozzá imádkoztak a tárgy előrkerüléséért, a zöld madár azonnal annak feje fölé ereszkedett, aki ellopta. Így aztán az út szélén semmi nem hányódott és semmit nem loptak el egymástól az emberek (11). A mai napig Hailing környékén senki nem merészel gonosz tettet elkövetni vagy lopni embertársaitól, akik pedig mégis nagy vétket tesznek mások ellen, azokat vihar fojtja vízbe (12) vagy tigrisek és farkasok martalékává lesznek, ha pedig kis vétket követnek el, betegség és sérülés lesz osztályrészük.

— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —

Jegyzetek

(1) Dongling: Mai neve Yiling 宜陵, hozzávetőlegesen tíz kilométerre található Yangzhou várostól. A város régikori neve Dongling 東陵.

(2) Dongling-béli bölcs anya — A Kései Han könyve《後漢書》ezt írja: “Egy Du Jiang nevű nőt, aki jártas volt a szellemekkel való beszélgetésben és sok más eretnekségben, a megye népe boszorkánynak tartotta. Bebörtönözték és láncra verték, ahol meghalt, megváltoztatta alakját és nyomtalanul eltűnt. Az esetet jelentették feletteseiknek, akik templomot emeltettek a helyszínen és elnevezték a Dongling-béli bölcs anyának.” 女子杜姜，左道通神，縣以為妖，閉獄桎梏，卒變形，莫知所極。以狀上，因以其處為廟祠，號曰東靈聖母。《後漢書·郡國志三》 Több különbség is van a fenti fő szöveghez képest, először is: ez a leírás szerint a bölcs anya 卒 vagyis meghalt a börtönben és azután 變形 változtatta meg alakját. Ez a klasszikus kínai szövegekben egy nagyon gyakran előforduló hagiográfiai elem, különösen az, hogy szemlátomást az illető meg kell haljon ahhoz, hogy halhatatlanná legyen. Ez az alak megváltoztatásának 變形 a közember számára is felfogható mozzanata. A láncra verték egy kulturális fordítás, az eredeti szöveg egyértelművé teszi, hogy 梏 vagyis fából készült bilincseket kapott. A szó általánosan jelentette a letartóztatás aktusát is.

(3) Ma a Jiangsu tartományban található.

(4) Beházasodott — Az itt szereplő 師 szó ma már nem használatos ebben a klasszikus kínai értelemben. A mai nyelvben tanárt, oktatót, példaképet, modellt jelent többek közt

(5) Liu Guang 劉綱 Xiapi szülötte volt, amely a mai Suining város része Jiangsu tartományban. Egy időben Shangyu helytartója is volt.

(6) …tanulta a helyes úton való járást — 學道 “tanulta a helyes úton való járást”, vagy “tanulta a Dao-t”, más szóval a bölcs anya daoista szentembernek készült. A 道 szó jelentése “a helyes út” és hogy ez mit jelent, könyvtárakat írtak tele vele, nem hogy utójegyzeteket. Itt a daoizmusba való bevezetést, ezen iskola módszereinek eltanulását jelenti.

(7) Du nem volt a helyes út követője — ismét: nem a Dao követője, vagyis a férje nem volt Daoista. A szöveg egész pontosan azt írja: 不信道 “nem hitt a Daoban”.

(8) …különféle helyeket látogatott — Az itt használt szó a 詣, amelynek egyik jelentése “felettesek vagy idősebbek meglátogatása”, azonban van egy olyan értelme is, hogy “valaki jelenlegi szintje egy képesség vagy művészeti ág gyakorlásában”. Az utalás itt az, hogy a bölcs anya többet foglalkozott a Dao helyes elsajátításával, mint azzal, hogy Du háztartását vezesse, ráadásul ennek érdekében egy másik férfihoz, Liu Guanghoz, kellett járnia. Ez enyhén szólva ugye zavarhatta férjét. Noha a szöveg nem mondja expliciten, azonban egy férjes asszonytól az, hogy férje kísérete és engedélye nélkül elhagyja a házát egyáltalán, nem hogy egy másik férfi tanítóhoz menjen egyedül, felettébb szokatlan és férje számára megszéngyenító lehett a korabeli szokásrend szerint. A szöveg szándékosan nagyon homályosan fogalmaz: 有所之詣. Ebből semmi nem derül ki azon kívül, hogy különféle helyekre járt, amelyekről semmit nem tudunk, csak sejtéseink lehetnek.

(9)…ármányos démon, szó szerint, aki elmulasztja elvégezni az otthoni teendőit — 雲聖母奸妖，不理家務. Ez az egyedüli szöveghely, ami az előbbi jegyzetben felvázolt sértett férfi státusról szóló elméletet valamennyire alátámasztani látszik. Az eseménysor noha nem mondja ki direkten, érzékletesen utal arra, hogy Du talán féltékeny is volt feleségére amiért amaz egy másik férfihoz járt kíséret nélkül. Erre utalhat a 奸 szó, amelynek egyik lehetséges értelme az ármányos, cselszövő, csaló, áruló, átverő, csalfa stb.

(10) …a halhatatlanok közé emelkedett — az itt használt szó a 升天, amelynek értelme “az égbe emelkedni”, az implikált értelem azonban az, hogy valaki halhatatlanná válik és elfoglalja a neki járó helyet a többi halhatatlan között. Szándékosan kerültem a megdicsőülni, szentté válni, felmagasztalódni szavakat, hogy ne hozzak tájidegen vallásos fogalmakat a fordításba.

(11) …az út szélén semmi nem hányódott és semmit nem loptak el… — Nagyon gyakori fordulat a korai kínai szövegekben. Több történelmi szöveg hasonló hatást tulajdonít a Qin dinasztia rendkívül szigorú törvényeinek, később általánosan a helyes kormányzás egyik jellemzőjévé válik. Itt amannak a teljesen nyers és valóságos dolognak a misztikus, mitikus tükörképét látjuk.

(12) …azokat vihar fojtja vízbe… — A környéken nagyon sok hajózható tó és folyó van, erre vonatkozik az utalás, ezért ennyire specifikus.

A Tang-kori kalligráfia zseni Huai Su 怀素 (737–799) a történetet megörökítő szabadkezes tekercsének egy részlete. Később írását kőbe faragták és a sztélé ma is a Xi’an városban található Beilin Múzeumban látható.